Virtuális túránk során most Kínába látogatunk el, hogy megismerkedjünk egy kicsit a helyi ízekkel. Gondolom, szinte mindenki evett már kínait gyorsétteremből, de biztosíthatlak titeket, hogy ez a kung pao csirke ezerszer finomabb, mint az éttermekben összekutyult, Erős Pistával magyarosított "kínai". Sokat hezitáltam, hogy melyik ételüket készítsem el, ugyanis a kínai konyha is több régióra osztható, és mindenhol teljesen más ízélményben részesül az ember. Végül a Szecsuán régióra esett a választásom, mert jellemző rá a sok fokhagyma, csili, szecsuáni bors használata, és mint köztudott, szeretek bőkezűen bánni a fűszerekkel. Ennek az ételnek érdekes egyébként az eredettörténete, egy időben még át is nevezték, majd rehabitálták. Erre azért került sor, ugyanis egy kormányzóról lett elnevezve, a kung-pao (gongbao) pedig a rangja volt az úriembernek. A '60-as, '70-es években a Nagy Proletár Kulturális Forradalom viszont nem igazán szívlelte a császári korszakra történő utalást, ezért egyszerűen átnevezték pirított csirkekockákra. A '80-as évek reformjai aztán visszaadták az étel régi nevét, és helyreállt a gasztrorend. 

Hozzávalók:

- 2 csirkecomb kockákra vágva, bőr és csont nélkül (lehet csirkemellel is készíteni)

- fél bögre pirított mogyoró

- 2 póréhagyma fehér része karikákra vágva

- 6-8 apró csili (bird's eye például), attól függően, mennyire csípősen szeretnéd

- 3 ek. olaj

- 1 ek. egész szecsuáni bors 

- 1 csipet só

- 3 cm reszelt gyömbér

- 1 ek. aprított újhagyma

- 2 gerezd fokhagyma apróra vágva

Marinád:

- 2 tk. szójaszósz

- egy csipet só

- 1 ek. rizsbor

- 2 tk. kukoricakeményítő

Szósz:

- 1.5 ek. szójaszósz

- 1 csipet só

- 2 tk. kukoricakeményítő

- 1 ek. ecet

- 2 ek. víz

- 2 tk. cukor

A csirkekockákat a marináddal összekeverem, és hagyom állni 1-2 órát. Egy wokban olajat hevítek, és ha forró, a csirkekockákat beleöntöm és hagyom, hogy rendesen megpiruljanak. A wok szélére húzom a húst (ahol nem érintkezik direkt hővel), és az olajon megpirítom a borsot és a szárított csilit. Erre jön a gyömbér, a fokhagyma, újhagyma és póréhagyma. Ezt is jól átpirítom, majd összekeverem a hússal, jöhet rá a szósz, még egy kis pirítás, mogyoró, és kész is az ebéd! Ha esetleg túl száraznak ítéled meg az ételt, lehet hozzá adni még egy kis vizet és szójaszószt, illetve a végén lehet még kicsit a fűszerezésén is állítani, ha nem elég csípős. A sóval csínján kell bánni, mert a szójaszósz maga is sós! Mogyoróval meghintett párolt rizzsel tálaltam.

Jó étvágyat hozzá!